Ez vicces cím, mert kétértelmű, de mégis ez volt. :)
Tegnapelőtt este mentem ki a fához, jellemző, hogy az többször eszembe jutott, hogy mikor jönnek ki utánam az udvarra, hogy hova tűntem, de mégsem jöttek. Lehet az egész időhiányos életem tévképzeteken alapul és nem is vagyok annyire nélkülözhetetlen a családomnak sem, mint ahogy képzelem. :)
Tegnap későn értem haza és fáradt voltam, gondolkodtam azon, hogy mi legyen a fa-kezelések rendszere. Akkor addig jutottam, hogy megpróbálom reggelente. Ma reggel megvolt minden, a meditáció, az önkezelés és a fa is.
Rájöttem, hogy jó új területekre mozogni. Az, hogy reggel kimentem a hűvös, harmatos kertbe, egész más élmény volt, mint pizsiben a meleg szobában ülni. Csendes környék, a szomszédok már kezdtek beindulni, tyúkok kotkodáltak valahol, mint amikor tojást tojtak, a fa pedig néha pattant egyet, ahogy melegedett az idő (gondolom).
A nagyobb ágak találkozásánál mintha jobban vette volna az energiát és általában is, minél vastagabb, úgy éreztem annál inkább. A végén a gyökerére irányítottam, kis kétség volt bennem a távolság miatt, de úgy éreztem van értelme tartani.
Abban maradtam magammal, hogy ha nincs edzés, akkor kelés ötkor, torna, meditálás, önkezelés, fa-kezelés kb 6:15-ig, vagy kicsit tovább, aztán 7 előtt el tudok indulni. Ha edzés van, akkor kelés 4:30-kor, az önkezelés kimarad, így belefér a meditáció és a fa-kezelés. Ekkor próbálok majd este önkezelni. Majd meglátjuk, ez tartható tervnek tűnik.
Az is eszembe jutott, hogy kint meditáljak, mert vonzó, hogy közelebb érzem magam az élő természethez, de a hidegben ez kérdéses. Pl. meditáció alatt nem hátrány, ha vastagabb ruhában tartom a kézpozíciót? Arról is gondoskodnom kell, hogy legyen egy kertbemenős ruha kikészítve, amiben még zuhanyzás előtt ki tudok menni a fához és ne verjem fel a többieket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése