Sokat kísérleteztem a meditálással.
Hétvégén egyszerűbb volt, akkor kaptam időt általában, de hétköznap, főleg, hogy az edzések miatt korán kelek, az nem volt könnyű. Úgy emlékszem elég sokára találtam rá arra, hogy reggel meditáljak, mert este szellemileg volt nehezebb benne maradni a fáradtság és a fejem zsúfoltsága miatt.
Mostanában, főleg az augusztusi ünnepség óta gyakrabban meditálok megint, csak néha hagyok ki napot, viszont több a negyed órás meditálás a kezelés előtt. Estére hagyom a félórás gyomorkezelést, mert este továbbra sem tudok ébren maradni a meditálás alatt sem. Kevés idő van rá sajnos.
A kávéivásom is átalakult. Az avatás előtt már elhagytam és úgy emlékszem négy hónapig nem is ittam tényleg semennyit sem. Most beálltam arra, hogy a napi 2-3 helyett 1 reggeli nagyon tejes kávé, ami szerintem mennyiségileg a hatoda annak, amit előtte évekig nyomtam. Ezt jónak érzem a szívem miatt, voltak már tünetek, fülzúgás, szívdobogás.
Annak örülök a legjobban, hogy egyre többször érzem a Reiki jelenlétét. Nem feltétlenül akkor, amikor kezelem az ennivalót, vagy magamat, hanem úgy általában, azon keresztül, hogy egyre nyugodtabb vagy kiegyensúlyozottabb vagyok. Ehhez társul egyfajta öröm is, ami intenzív a kezelés vagy a meditálás alatt. mondjuk ez másfajta, mint a hétköznapi öröm, de ez nem olyan rossz szó rá.
A Szófia utcai kezelőhely is nagy hatással van rám. Emlékszem, amikor második vagy harmadik gyakorlásra mentem, nagyon megütött mennyire más érzés belépni abba a szobába.
Az ünnepségek azért voltak jók, mert közelebb lehettem a közösséghez. Próbálom elfogadni a változásokat és nem a kérdéseket és a kétségeket gyűjteni, hanem elfogadni azt, ami történik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése