Hétvégén kivágtam a barackfát, amit kezeltem. Kicsit megviselt, mert korábban nem hóhér minőségben nyúltam hozzá, de ez mindig is benn volt a pakliban. Olyat viszont sosem láttam még, amit a törzsében találtam, hogy egy lyuk fut benne, amiben mintha tarack szálak lennének. A tarack egy iszonyat agresszív gyom, mélyen, 20 centire akár a föld alatt terjeszti a gyökereit, egy kis darabról nagyon gyorsan elszaporodik, es mindent kiszorít. Szóval szegény baracckfa féloldalas elszáradására valszeg ez a magyarázat, hogy valahogy körbenőhette a fa, vagy valahogy "megbántotta" a tarack a fát. Közben a törzs keresztmetszete szívet formáz, eléggé szimbolikus, a saját lyukas szívemhez passzol. Bár az enyém még él és a szabad akaratom még meg van ahhoz, hogy döntsek, hogy mit csinálok. Le is fotóztam - nem a sajátomat, hanem a fa szívét. :)
Maga a hétvége is valahogy a változásokat hozta. Ez az első hétvége Nóriék nélkül, Ági gyenge, erős élményeket éltem át Vele, elvileg az utolsó hetemet taposom az önálló élet előtt, szombaton egy csendes fél napot tartottam, ami nagyon jó volt, végre megnéztem a Vanilia égboltot is, Ildivel is szinte mindenben olyan tudtam lenni, amilyen mindig is akartam. A munkahelyen is talan beindulnak a változások, lassan elmondom az elköltözésem és változik az is, hogy hogyan vállalom fel azt, hogy a Jinjutsuval foglalkozom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése